Életkép a gyermek-istentiszteletről

Jákób álmában olyan létrát látott, ami a földtől az égig ért, és Isten angyalai jártak rajta fel, s alá. Az Úr állt rajta, és szólt hozzá. (1Móz 28). Amikor fölébredt Jákób, azt mondta, félelmes ez a hely, az ég kapuja. Milyen ostoba az ember, hogy azt mondja: ha látom Istent, akkor hiszem, hogy létezik. Jákób is inkább hallotta, mint látta, mégis félelmesnek mondta a látványt. A Szent dicsősége hatalommal teljes, és talán tükröt is tartott Jákób elé: átvilágította lelkiismeretét. Lelepleződött a csaló, az örök ember, amibe belehalhatott volna, ha Isten nem a jóságos, irgalmas arcát mutatja, csakúgy, mint Jézus Krisztusban, aki összekötötte a mennyet a földdel, és maga lett az ég kapuja.

Köszönjük szépen Kövér Zsolt cukrászmesternek, gyülekezetünk presbiterének, hogy a létra-elemeket elkészítette, – és az ő szavaival élve, szállította, mint egy IKEA-s bútorszállító a bútorelemeket :-). A gyermekek örömmel állították össze a létrát, s míg dolgoztak vele, a tanítás is elmélyülhetett gondolataikban. A gyermekek készíthettek egy létrát beteg családtagjaiknak vagy barátjuknak is, ami ebben az influenzás időszakban reméljük, gyógyította is egy kicsit őket, hiszen a szeretet, a gondoskodás – beleértve a cukrászüzem önzetlen segítségét is, – és az ige együtt ténylegesen gyógyít. Így gyógyító közösség lehet Isten népe.

.

 

.

.

.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Email this to someone