Erdélyben jártunk
Május végén – június elején Marosvásárhelyre, testvérgyülekezetünkhöz, a Vártemplomi Egyházközség meghívására kirándultunk. A 2016-ban mindkét közösség presbitériuma által elfogadott alapító okirat mondja ki és szabályozza a testvérgyülekezeti kapcsolatot. II. Rákóczi György halála után özvegye – Bátori Zsófia – visszatért római katolikus hitére, református eleink templomát elvette, a Kollégiumot elűzte Sárospatakról. Ekkor a város egésze református hiten volt. A földönfutóvá lett bujdosó Kollégium Vilmány, Gönc, Kassa, Gyulafehérvár Boroskrakkó állomás után, sok-sok hányattatást követően 1718-ban Marosvásárhelyre menekült, ahol az ott már működő református iskolával együtt a pataki professzorok megalapították a Marosvásárhelyi Református Kollégiumot. Az elvakult római katolikus hatalom elől menekülni kényszerült eleink Marosvásárhelyre érkezésének 300. esztendős jubileumán, a gyalázatos Trianoni Békeszerződés aláírásának 98. évfordulója előtti napokon együtt voltunk azokkal, akikkel összeköt hitvallásos örökségünk és nemzeti hovatartozásunk.
.
.
.
.
.
.
.
.

A gyulafehérvári templom, mely egykor a Rákócziak istentiszteleti helye volt. Ma római katolikus istentiszteleti hely. Tökéletesen sikerült eltüntetni belőle a református örökség nyomait.
.
.
.

Árva Bethlen Kata tudós prédikátora tervezte magyarigeni templom. A gyülekezet létszáma mára negyven körül van. A megmaradtak reménye és elszánása példaértékű.
.

Boroskrakkó büszke temploma. Dacol az évszázadokkal és az uralomváltásokkal. A XII.században épült, igazi ékszerdoboz. Itt hallgatták a megmaradás igéit a római katolikus hatalom által Patakról elűzött bujdosó Kollégium professzorai és diákjai.Mára néhány tagja van a gyülekezetnek.
.
.

Nagyenyed. Egy évszám és dátum. Szavak nélkül is értjük egymást. 1849. január 8. Román hordák egyetlen éjjelen 800 magyar embert mészároltak le és a várost felgyújtották.
.
.

A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban. Csáky Károly nagytiszteletű úr beszélt múltról és jelenről.
.
.
.
.
.
.
.
.