„… szíveteket és nem ruhátokat kell megszaggatni.” (Jóel 2,13)

Református kegyességünk elfelejtett formája: a böjt

Ha református emberek között a böjt szóba kerül, még a Szentírást rendszeresen tanulmányozók is bizonytalanságot éreznek. Mit jelent ez? Koplalást? A középkor aszkétáinak életidegen felfogását? Van-e a böjt bibliai tanításának ma is érvényes üzenete? – kérdezzük. Növeli a bizonytalanságot, hogy valamilyen formában minden vallásban fellelhető. Nem csak a bibliai, hanem a Biblián kívüli vallások is ismerik.
Református Bibliaolvasó Kalauzunk s az egyházi kiadású naptárak évről-évre feltüntetik böjt első vasárnapját. Országszerte sok gyülekezetben – Sárospatakon is – olyankor úrvacsora osztás van. Idén ez a nap február 14-én van.
Vallástörténeti szempontból jellemző a böjtre egyfelől, hogy meghatározott időben (böjti idő) gyakorolták; másfelől meghatározott célok és működés, melyek a böjtöt pozitívan értékelik; végül pedig a vallások fejlettebb fokán a böjti szokások viszonylagossá válása és megszűnése, a böjt valódi céljának elnyerése. A böjtöt az Ószövetség népe is ismerte és heti rendszerességgel gyakorolta, az Újszövetség népe pedig átvette. A próféták felléptek a böjt tartalmát vesztett, csak külsőségekre épülő, magamutogató gyakorlata ellen (Ézs 58,1-5; Zak 7,14 kk.) – Jézus ugyanúgy (Mt 6,16). Ezután a középkori egyház is átvette és pontosan meghatározta gyakorlásának módját, a böjtben elfogyasztható életeket. A reformáció sem utasította el, de Luther harcolt a böjt érdemszerző mivolta ellen. „Finom külső nevelő eszköznek” tartotta, mely által Jézus kereszthalálára emlékezve „az anyaszentegyházban a mi édes Urunk Krisztus szenvedéséről énekelni és prédikálni szoktunk.” Egyházunk rendjében is az Úr Jézus szenvedéstörténetének időszakát vezeti be böjt időszaka.
A böjt bibliai tartalmát tekintve szorosan összefügg az imádsággal. Tehát az imádságért van, azaz az imádságnak egy külső eszközökkel szigorított formája. Ekkor egy általunk meghatározott időre megvonjuk magunktól kedves ételeinket, italainkat és tartózkodunk azoktól a nélkülözhető – általában kényelmünket szolgáló – szokásainktól, melyek végzésében különösképpen is örömünket leljük. Így, ha az általunk meghatározott időn belül ezek hiányát érezzük, gondolataink késszé válhatnak könyörögni azért, ami miatt böjtöt hirdettünk magunknak. A böjt olyan fogadalom, ami által időlegesen lemondunk valamiről, ami fontos nekünk, ám nélkülözhető, hogy emlékezetnek okáért egy még fontosabbat imaéletünk fő helyére tegyünk. Kálvin, aki a böjtöt az imádság és az egyházfegyelem részeként tekintette rámutat, hogy a böjt idejére nézve a Bibliában nincsen útmutatás, így hát mind az anyaszent-egyház közössége, mind egyéni kegyességünk számára magunk által meghatározható idő. Az is tehát, hogy mikor, miért és mennyi ideig böjtöljünk. Kálvin ezzel kapcsolatban így ír: (a böjt) abból áll, hogy a pásztorok, ahogy az idők parancsa megkívánja, tekintsék kötelességüknek, hogy a népet könyörgésre vagy nyilvános böjtölésre buzdítsák …” A gyülekezet vagy a nemzet életét döntően meghatározó esemény, próbatétel esetén, vagy ha Isten haragjának jelei mutatkoznak, „szent és minden időkre üdvös rendelkezés az, hogy a pásztorok ilyenkor nyilvános böjtölésre és rendkívüli könyörgésekre buzdítsák a népet” – írja Kálvin (Inst. IV. 12,14). Kedvenc táplálékaink és szokásaink megvonása emlékeztet bennünket olyan dologra, melynek megvalósulását az imádság által különösen fontosnak tartjuk.
Ám a böjtnek Kálvin szerint van egy másik formája is. Nemcsak egyszerűen önmegtartóztatást és az élelem részbeni megvonását jelenti, hanem szerinte egész földi pályánk idején határozza meg az életünket a mértéktartás.
A református emberre legyen jellemző az élet minden területén a mértékletesség. Ételben, italban, vigasságban érezzük azt, hogy van egy határ, amit megközelítenünk és átlépnünk nem szükséges, mert a Szentlélek ezáltal is emlékeztethet bennünket arra, hogy Isten országának eljöveteléért, szívünk legféltettebb vágyiért imádkozni tartozunk.

Dr. Fodor Ferenc

.

Böjti tanácsok

Közzétette a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, használja a brüsszeli magyar református közösség és még sok gyülekezet a Kárpát-medencében
http://www.tzsinat.hu/

1. Vasárnap, böjtfő: családunkkal együtt menjünk istentiszteletre (ha valaki egyedül van, rokonával vagy barátjával)!
2. Tartózkodjunk a televíziótól, amivel visszavonulót fújunk lelki szféráinkba, jelezvén, hogy az ünnep megkezdődött!
3. Vegyük fel valakinek a keresztjét: miképpen Cirénei Simon vitte Jézus keresztjét. Lehet az egy szomszéd, barát, családtag, munkatárs vagy bárki, aki valamilyen nehézséggel küzd. Tegyük a „vállunkat” a terhe alá!
4. Mondjunk le valamilyen kedvenc ételünkről/élvezeti cikkről! Figyeljünk arra, hogy éhségünk mélyebb legyen: nem csak az étel után, hanem Isten után vágyakozzunk!
5. Vegyük észre a természet szépségeit és csodáit! Isten csodálatos világot adott, örüljünk és adjunk hálát érte!
6. Imádkozzunk azokért, akikkel a nap során találkozunk!
7. Takarítsuk el a szemetet! Az otthonunkban, a munkahelyünkön felhalmozódó rendetlenség a szívünkben uralkodó rendetlenséget is tükrözheti. Tégy rendbe egy fiókot, elhanyagolt mellékhelyiséget és gondolj arra, Isten hogyan akar rendet tenni benned!
8. Kezdd el olvasni a Márk evangéliumát saját időbeosztásodnak megfelelően, de érj végére húsvétig! A Bibliából ma olvasott személy egy jó jellemvonása álljon példaként előttünk, és igyekezzünk azt megvalósítani!
9. Félelem-böjt. Valahányszor félelem támad bennünk, érzésünket formáljuk hálaadó, magasztaló imádsággá, amiben kifejezzük, hogy Istenbe vetett bizalmunk nagyobb, mint a félelmünk. Figyeljük, mennyivel könnyebb a napunk, ha a hit és nem a félelem diktál!
10. Bocsássunk meg! A Miatyánkban azt kérjük, úgy bocsásson meg nekünk, ahogy mi egymásnak.
11. Rádió-böjt vagy számítógép-böjt. Ma ne kapcsold be! Olyan sok hanggal és zajjal töltjük meg az életünket, hogy ama halk és szelíd hangot nem tudjuk meghallani.
12. Emlékezz egy áldott elődödre! Azért lehettünk hívővé, mert valaki beszélt Róla nekünk. Lehet az egy idősebb családtag, rokon, barát, aki már lehet, hogy nem is él. Idézd emlékezetedbe azt, amit tőle tanultál.
13. Erőszak-böjt. Ne hangoskodj, ne légy erőszakos, de légy türelmes!
14. Ma a gyülekezetedért és lelkipásztorodért imádkozz, akire Isten az igehirdetés szolgálatát bízta, emlékezz: a papjával perlő népen nem lehet áldás!
15. Vegyünk részt az istentiszteleten! Énekeljük az énekeket, figyeljünk az imádságokra, bibliai felolvasásokra, igehirdetésre. Ha lehet, istentisztelet után beszéljünk róla!
16. Figyelj oda arra, amit a másik mond! Egyik legjobb eszköz arra, hogy kifejezzük megbecsülésünket a másik ember iránt, ha odafigyelünk rá.
17. Hallgassunk! Ma a csendet ízlelgessük, és figyeljük, Isten talán valami nagy hiányérzetünkre választ akar adni.
18. „Cicoma”-böjt. Ma ne használj szépítőszert! Csak tartsd tisztán magad!
19. Adakozz! Mondj le édességről, cigarettáról vagy valami olyasmiről, amit szeretsz! Az árát add valakinek, aki rászorul!
20. Szakíts időt a játékra! Az öröm Isten országának jellemző vonása. Szakíts időt arra, hogy gyermekiddel játssz, társasjátékozz, énekelj vagy mesélj nekik! Ha felnőttek között élsz, tréfálj! Próbáld ki, milyen az egészséges humor! Üsd el a feszültséget, ne mélyítsd!
21. Olvass egy keresztyén írást/könyvet! Hitünk épülésére szolgálhat a Biblia mellett más hitmélyítő, egyházi irodalom is. Vigyázz, mert nem minden „vallásos szöveg” épít, csak az, ami Isten kijelentésén, a Szentíráson alapszik, azzal összhangban van!
22. Keresd a jót! Figyelj arra, milyen jót kaptál Istentől: család, barátok, munkatársak stb. Ha lehet, mondj el legalább egy dolgot valakinek a nap folyamán, amiben Isten szeretetét ismerted föl!
23. Édesség-böjt. Ne egyél édességet, de figyelj oda azokra az ízekre, amelyeket Isten azon kívül adott!
24. Vizsgáld meg a lelkiismeretedet! Vizsgáld meg magad, kérj Istentől erőt, hogy hajlandó légy föladni olyan szokásodat, ami nem egyeztethető össze a Tízparancsolattal (lásd: 2Móz 20,1-17)!
25. Pletyka-böjt. Szívesen feketítjük be a másikat, hogy mi különbnek látszódjunk. Ma gyakorold magad abban, hogy nem figyelsz oda pletykákra, és nem adsz tovább ilyen szintű híreket!
26. Készség kérése. Gyakran tudjuk, hogy mit kellene tenni, de nem tesszük. Kérd Istent, hogy tegyen késszé a cselekvésre, és segítsen jól tenni azt, amit elhatároztál.
27. Légy békességteremtő. Boldogok a békességteremtők… Imádkozz békéért. Világunk tele van fájdalommal. Kérd Istent, adjon békét egyének, népek és a világ számára.
28. Ápold az érdek nélküli, emberi kapcsolataidat! Írj e-mailt, levelet vagy hívj fel valakit, aki magányos! Gyermekeidet is beleértve.
29. Légy rejtett samaritánus! Tégy jót anélkül, hogy elmondanád, hogy te voltál! Isten látta, s megfizet nyilván.
30. Őszinteség! Vizsgáld magad a nap folyamán, mennyire őszinték a szavaid, a mimikád, a viselkedésed! Leplezd le önmagad előtt hazugságaidat, és törekedj őszinteségre!
31. Töröld le a könnyet Jézus arcáról! Jézus azt mondta: „ha e kicsinyek közül eggyel cselekedtétek, velem cselekedtétek.” Szenvedő kicsiny gyermek arcáról töröld le a könnyet: enyhíts a baján!
32. Kritika-böjt. Ma a kritizálás kísértésében tanulj megállni! Bíráskodás helyett légy kedves vagy egyszerűen maradj csendben! Korholás helyett dicsérd gyermekeidet/munkatársaidat, ismerd el bennük a jót! A kritika tárgyát tárd fel az Igaz Bíró előtt anélkül, hogy bármit kérnél! Csak mondd el Istennek, mint egy kiszolgáltatott ember, aki az Igaz Bíró ítéletére hagyatkozik!
33. Önbecsmérlés böjtje. Gyakran önmagunknak vagyunk legnagyobb ellenségei. Olyan szigorúan bíráljuk magunkat, hogy attól nem tudunk boldogok lenni. Ma tudatosítsd magadban, hogy Isten szeretett gyermeke vagy!
34. Figyeljünk belső ösztönzésünkre: mire ösztönöz Isten igéje, hogyan akarja aktualizálni magát bennünk!
35. Imádkozz népünkért, és tedd meg érte, amit tehetsz!
36. Hangolódj Jézus passiójára. Olvasd el a Bibliából (Mk 14-15.)! Emelj ki belőle egyetlen mozzanatot, gondolkodj és imádkozz ezzel kapcsolatban!
37. Hétfő: Kérés-böjt. Magasztald Istent! Nem valamiért, hanem azért, mert Ő az ÚR!
38. Kedd: Tisztítsd meg a beszéded!
39. Szerda: Vizsgáld meg a baráti körödet! Mennyiben segítenek vagy akadályoznak Jézus követésében?
40. Nagycsütörtök: Imádkozz azokért, akik elárultak, hűtlenek lettek hozzád! Imádkozz ellenségeidért!
41. Nagypéntek: Köszönd meg, hogy Jézus érted is meghalt a kereszten, hogy ne a kárhozat fia légy, hanem örök életed legyen. Merj új szívvel, új értékrenddel élni!
42. Nagyszombat: Rendezd el azt, amit akkor tennél, ha ma hazahívna Urad!
43. Húsvét vasárnap: az élet győzelme a halál felett. Győzz a halál-erők, a gonosz felett a Feltámadott Úr erejével, mert hatalmat kaptál rá! „Nem erővel és nem hatalommal, hanem az Ő Lelkével” (Zak 4,6).
44. Ne hagyd abba! Gondolj vissza az elmúlt hetekre, válassz ki egyet, vagy fogalmazz meg újat, amiben gyakorolni szeretnéd magad! Határozd el, hogy ezekre a jövőben is figyelsz!

Dr. Nagy Sarolta

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Email this to someone