Gyülekezettörténet

1538

A város evangéliumi hitre térése összefügg az 1531-ben alapított kollégium szellemiségének hatásával. Mohács után a reformáció által kapott vigaszt és támaszt az ország. Ilyen szellemi támasz volt a Kollégium, s az evangéliumot megújult lélekkel közvetítő egyház. Igaz Csanádi Imre verstöredéke: “…ország lappangott itt, mikor nem vala ország.” (Egy hajdani templomra). Vagy a római katolikus Illyés Gyula versbe foglalt igaz gondolata: “Hiszed, hogy volna olyan-amilyen / magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem” (A reformáció genfi emlékműve előtt).

A város egykori ura, a korán protestáns hitre tért Perényi Péter főispán, koronaőr, erdélyi vajda volt. Az általa feloszlatott ferences rend szerzetesei közül került ki Kopácsi István és Sztárai Mihály, akik ezután Patak prédikátorai lettek, de iskolaszervezők is voltak. Az istentisztelet nyelve magyar lett. A pataki reformáció éveként az 1538. esztendőt tekintjük. Perényi a római katolikusok által használt templomot bővítette, a vár északi falára építette, s a protestánsoké lett (jelenlegi vártemplom). A prédikátorok a város életében jelentősnek számító döntésekben részt vettek, sőt olykor Perényi nevében is eljárhattak. Gálszécsi István, Újhelyi Imre, Dévai Mátyás nevét említjük.

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna kedvelt lakóhelye: Patak

A város többször gazdát cserélt, majd Lorántffy Mihály birtoka lett. Zsuzsanna nevű leánya I. Rákóczi Györggyel szép házasságban, példás református kegyességben élt. A gyülekezetet és a kollégiumot nagyvonalúan támogatták. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony, férje és fiai halála után a város II. Rákóczi György özvegye, a vakbuzgó római katolikus Báthori Zsófia kezébe került. Férje miatt lett református, de annak halála után rögtön rekatolizált, s a fejedelemasszony, valamint férje végakaratát semmibe véve a templomot római katolikusoknak adta. Jezsuitákat telepített le, a reformátusok nem tarthattak istentiszteletet, lelkészüket elűzték, iskolájukat megszüntették. Magánházaknál jöttek össze az ige mellett, mások Makkoshotykára jártak, ahol a Thököly Imre jóvoltából leideni és franekeri egyetemen tanult Debreczeni Ember Pál pásztorolta őket. Sorsuk hosszú időre megpecsételődött. II. Rákóczi Ferenc ígéretet tett, hogy a reformátusok jogsérelmeit orvosolja, ám a szabadságharc bukása miatt ez nem válhatott valóra. A Türelmi Rendeletet követően sok huzavona, a római katolikusok akadékoskodása után másik templom épült (1781), a gyülekezet növekedni kezdett. Az evangéliumi tisztaságú igei üzenet évszázadokon át országos ismertséggel bíró kiváló lelkipásztorok igehirdetésén keresztül szólt. Hisszük, az evangélium ma is minden vakbuzgalomnál hatékonyabb.

Dr. Fodor Ferenc

Gyülekezetünk viaszpecsétje a XVIII-XIX. századból

.

Lorántffy Zsuzsanna és a Rákócziak – Reformáció 500 

Lorántffy_Zsuzsanna_és_a_Rákócziak

.

A Sárospataki Református Egyházközség lelkipásztorai

 

Gálszécsi István 1538

Dévai (Bíró) Mátyás 1539-1540

Dobai András, Újhelyi Imre 1540-1541

Siklósi Mihály 1547

Kopácsi István esperes 1549-1562

Sztárai Mihály 1564-1568

Balsaráti Vitus János 1571-1575

Szegedi István 1575

Czeglédi Ferenc esperes 1579-1584

Kassai Császár György 1584-1586

Pastoris Ferenc 1591

Gyarmati Bíró Márton 1590

Pesti Gáspár 1593-1596

Tolnai Fabríczius Tamás 1596-1599

Kecskeméti Alexis János esperes 1609-1614

Suri Orvos Mihály 1612-1632

Váczi Mihály 1617

Szentpéteri Boldizsár 1617

Miskolczi Boldizsár 1618

Dienes Péter 1620-1623

Szepsi Benyés Pál 1623-1626

Pataki Fűsűs János 1622-1629

Bakai György 1629-1636

Károli Ketű István 1629

Bakai Benedek 1630-1633

Tolnai Pap István 1632-1642

Tolnai Dali János 1639-1642

Szepsi Literáti Pál 1635-1638

Ardai Fekete Pál 1638-1646

Tolnai Péter 1639-1643

Tarcsai János 1643-1644

Veréczi S. Ferenc 1644-1654

Medgyesi Pál 1638-1653

Körösszegi István 1647-1657

Pósaházi Mihály 1647-1654

Pósaházi János 1653-1671

Lippai Sámuel 1654-1657

Sellyei Balog Pál 1656-1657

Körösi Mihály 1657

Szathmári Baka Péter 1657-1661

Tarpai Szilágyi András 1658-1659

Szőllősi János 1658-1661

Szepsi W. András 1658-1671

Szerencsi Péter 1664-1666

Váradi Mihály 1669

Sellyei S. András 1669

Szántai Mátyás 1668-1671

Hernádnémeti Gergely 1681-1687

Debreceni Ember Pál 1682-1695

Gönyüi Pócs Péter 1696-1710

Azari Nagy István 1710-1717

Szentpéteri Péter 1717-1725

Váradi Czelek Sámuel 1725-1735

Diószegi Kis János 1735-1752

Széplaki Pál 1752-1753

Rákóczi Sámuel 1753-1755

Csízi János esperes 1755-1790

Pálóczi Pál 1793-1800

Igaz Sámuel 1790-1793

Kisari Tóth János 1800-1808

Láczai Szabó József 1808-1828

Dr. Ferenczy József 1830-1835

Kenyheczi Pál 1836-1837

Hegedűs László esperes 1840-1847

Terhes Barna 1868-1886

Bálint Dezső esperes 1888-1922

Forgács Gyula 1924-1933

Darányi Lajos esperes, püspök 1933-1964

Kocsis János 1965-1974

Bárány István esperes 1974-1980

Czinke Zoltán esperes 1980-1993

Virágh Sándor 1993-2012

Dr. Fodor Ferenc 2013-

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Email this to someone