Harangjaink

 

A harangok minősített, Isten magasztalására rendelt idők jelzésére, egyének, a helyi közösség vagy nemzetünk életében végbevitt kegyelmes tetteire való emlékezésre hívó külső eszközök. Szent és profán, Istennel egybekapcsoló és mulandóan elfolyó időket választanak szét az életünkben. Ettől eltérő módon nem használjuk. Méltóságteljes zúgásukat nem kelléknek tekintjük, hanem Isten előtti meghódolásra hívó eszközöknek. Istenre mutatnak, miképpen a többi épület fölé emelkedve az építészet nyelvén a torony is, hirdetvén: Deus est semper maior (Az Isten mindig nagyobb.). Tűzvész, elemi csapás és ellenség betörése idején régente félreverték őket. Mára ez a funkciójuk általában megszűnt. Nagyvárosokban emeletes házak között a torony kevéssé látszik, a harangok szavát elnyomja az utcazaj. Rendeltetésük mégis az Istennel való – őt magasztaló vagy tetteire emlékező – közösségbe hívni. Egy középkori vers így beszél róluk: „Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango,” azaz „Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a villámokat megtöröm.”

Kisméretű harangokat már a görög-római korban is készítettek, de ezek nem templomi használatban voltak. A keresztyén egyházban a VI.-VII. század táján kezdett elterjedni, hazánkban a XI. századtól. A puskapor felfedezésével a harang- és ágyúöntés az öntőműhelyekben a XVIII-XIX. századig párhuzamosan, vagy felváltva folyt; mikor mire volt szükség.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Rákóczi harang

Gyülekezetünk első ismert nagy harangját I. Rákóczi György ágyúinak ércéből öntötték és feliratokkal látták el. Régi mérték szerint 20 mázsa 91 font volt. Megjegyezzük, hogy a súlyra nézve eltérő adatok maradtak fenn. Első felirata: „In honorem Dei me fudit Johannes Holste Lipurgensis Psalm 84. quam amabilis sunt Tabernacula tui o Jehova.” (Magyarul: Az Isten tiszteletére öntött engem Holste János, Lipurgensis), a 84. zsoltár: „Mely igen szerelmetesek a te hajlékaid, oh Jehova!”) Második felirata: „Transfusa sum Eperjesini per Jos Ignatium Lecherer 1783. Non est currentis neque volentis sed miserentis Dei.” (Átöntettem Eperjesen, Lecherer Ignácz János által 1783. Nem az akaróé, nem a futóé, hanem a könyörülő Istené.)

A Rákócziak és Erdély egyesített címere harangunkon

 

A II. és III. körirat közt van a Rákóczi-család s Erdély egyesített címere, ezzel a körirattal: „Georgius Rákóczi D. G. princeps Transylvanie Part. Regini Hungariae Dominis Siculorum Comes,” azaz: “Rákóczi György, Isten kegyelméből Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura, a székelyek grófja.” Harmadik felirata: „Si Deus Nobiscum, qui contra nos. Nam melior dies unus in atriis Suis, quam mille alibi. Eligo frequentare limen in domo Dei me.” (Magyarul: “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk. Mert jobb egy nap az ő hajlékában, mint ezer nap máshol. Az én Istenem házának küszöbét gyakorta óhajtom felkeresni.”) Negyedik felirata: „Celsis. Transylv. Princeps de Georgius Rakoczi inter cetera graties erga Ecclesiam Sáros Patakinam animi clarissima monumenta me Deo et eidem ecclesiae sacra fundi sic fieri curavit. Per Thoman Debreceni bonorum suorum in Hungaria Prefecum, anno MDCXXXXII.” (“Őfensége, Erdélyország fejedelme, Rákóczi György úr a sárospataki egyház iránt érzett kegyes lelkületének egyéb jeles emlékei közt engemet, az Istennek s ugyanazon egyháznak szenteltet, öntetett és létrehozatott Debreceni Tamás, az ő magyarországi javainak igazgatója által, az 1642-ik évben.”) Tehát a harangot I. Rákóczi György Holste János által öntette valószínűleg Patakon, hol ágyúgyára is volt a fejedelemnek. Ez a harang 1671-től 1682-ig, 1686-1706-ig a római katolikusok birtokában volt. Ekkor adatta vissza II. Rákóczi Ferenc a haranglábbal együtt. A harang csorba állapotban a vársáncon feküdt, onnan húzták el 20 pár ökörrel a fatemplomhoz. A fatemplomnál két harangláb volt, egy a nagynak, egy a kis harangnak. Ezekről akarta 1714 júniusában leszerelni a harangokat eldicsőült seregével Kossovics Márton és a jezsuita főpapság – Zorger György egri kanonokkal, mádi és újhelyi plébánosokkal -, de a derék pataki asszonyok szénvonókkal, piszkafákkal, lapátokkal elűzték őket onnan. 1775. december 12-én a régóta használt 30 mázsás nagy, s az 1 mázsánál valamivel nehezebb kisebb harangok további használatát kérték. (Előbb 3 harangra való tornyot kértek Patakon a császártól.) A mai templom 1781-ben készen állt, de akkor valami baj történhetett a haranggal (megcsorbult, nyelve nem volt), mert át kellett önteni, illetve kisebbre venni s ekkor a maradékból csinálták a mai kisebb harangot. Mikor 1783-ban átöntötték, a vassal együtt 18.79 q volt, az öntő átvett 18,21 q anyagot, megtisztította, s lett 16.40 q, ehhez tett 4.51 q új anyagot, így lett 20,91 q. Ebből két (egy nagy és egy kisebb) harangot (9.76 q) öntött. Az elsőt 1783. augusztus 14-én húzták fel, a másodikat 1785-ben. A harangokat 1898-ban át kellett szereltetni.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A “kisharang” Comeniusra emlékeztet

Szlezák László 1923-ban újra átöntötte a harangot, mert megrepedt. 1951-ben újra elrepedt. Súlya 1027 kg, átmérője 125 cm. Az I. világháborúban nem vittek el harangot. 1944. május 9-én azonban hadi célokra elvitték a kisharangot. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 250 kg új ércet adott új harang öntésére, de a patakiak kérés nélkül megajánlották az egész anyagot, 535 kg-ot. Átmérője 103 cm. Az állomásról 1949. május 8-án szállították be. Hat pár fehér ökör húzta a szekeret a pataki állomástól. Két hétre a templomban helyezte el az egyház. Felhúzása és felszentelése 1949. május 22-én volt Dr. Enyedy Andor püspök és Janka Péter esperes szolgálatával. Felirata: „Én, mint őrálló kiáltok magas helyről: Térj meg Izráel, mert jelen vagyon az Istennek országa. Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. (Zsid. 13:8.)” Oldalán koszorúban ez a szöveg állt: „Az S. Pataki Reformata Eklesia költségén öntött Eperiesen Lecherer János Ignácz anno 1783.” Alsó szélén ez a felirat volt: „Hallgasd meg, óh Jehova azoknak kiáltásokat, kiket az én ártatlan véremnek, testemnek síró zengése neved tiszteletére felserkent. Az Eperjesen 1783-ban öntött, 1944. május 9-én hadi célra elvitt harang helyett a sárospataki református gyülekezet önttette Szlezák Ráfael által 1949-ben. Siess keresztyén lelki jót hallani. Teljes szívemből Tégedet szeretlek.”

.

.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Lorántffy harang

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyról elnevezett harang a legújabb, termetét tekintve a legkisebb. Egyik oldalán kehely ábrázolás van, alatta: “Sárospatak.” A peremén alul: “Öntötte Gombos  Miklós harangöntő mester Őrbottyánban.” Másik oldalán Magyarország címere, a Kiscímer látható. Alatta a következő felirat ven: “Megöntettem Isten dicsőségére a Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony emlékezetét hűséggel őrző, életpéldáját követő emberek jóvoltából 2010-ben, örökkévalóságba költözése 350. évfordulóján.”

Denevér

A templom egerével – legalább szójátékszerűen – rokon: a bőregér

.

Harangjainkhoz 144 lépcső leküzdése után és egypár riadt, de nem veszélyes denevér társaságában lehet eljutni.

.

.

.

.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A temetői lélekharang

 

A temetői lélekharang mívesen faragott haranglábra van felszerelve. Átmérője 45 cm, felirata nincs. A temetés kezdetét jelzi, férfi halott esetén hármat, női halott esetén kettőt csendít. A ravatalozóban végzett szertartás után egészen addig szól, amíg a halottszállító autó a sírig ér.

A lélekharangot Hegedűs Sándorné Gyana Erzsébet (1918-1999) adományozta. Sírja a 4. parcella 2. sorában van (1066), a Vörösmarty úti kapun bejőve bal oldalon, a kapuhoz közel van.

.

.

.

.

Harangozási rend

.

Vasárnap és egyéb keresztyén ünnepnapokon délelőtt

9.30-9.35  a Comenius harang,

9.40-9.45 a Rákóczi harang,

9.55-10.00 mindhárom harang szól

.

Vasárnap és egyéb keresztyén ünnepnapokon délután

16.55-17.00 a Rákóczi és Comenius harang szól

.

Szerdai bibliaóra és pénteki imaóra, valamint bűnbánati istentiszteletek előtt

16.55-17.00 a Rákóczi és Comenius harang szól

.

Temetések előtt

5 perccel a temetés megkezdéséig a Rákóczi harang, 22 perccel ezután a Rákóczi és Comenius harang szól 3 percig, jelezve, hogy a szertartás a ravatalozóban véget ért. Az elhunyt koporsóját, illetve urnáját a halottszállító autóba teszik, s amikor a halottas menet elindul a sír felé, a temetői lélekharang is szól.

.

Jelző harangozás

Ha a temetésbejelentés és a temetés között több nap telik el, szokás naponta 8.55-9.00 között harangozni. Ennek az értelme az emlékezésre híváson kívül az, hogy az elhunyt gyászjelentését a templomkerítésnél lévő hirdetőre kifüggesztjük, s a harang jelzi, hogy valaki elhunyt. Akik hallják, a templomi hirdetőn tájékozódhatnak, hogy ki hunyt el. A jelző harangozás időpontját és rendjét a Lelkészi Hivatalban lehet megbeszélni.

.

Emlékharang

Halálozási évfordulókon 8.55-9.00 között kérhetik azok a családok, akiknek a halottját felekezetünk szertartása szerint temették. Időnként egész nemzetünk sorsát meghatározó évfordulókon is szólhat emlékharang (pl. Trianoni Békediktátum évfordulóján: június 4-én 16.30-kor, az aláírás órájában stb.). Emlékharangozáskor a Rákóczi és a Comenius harang szól. Az emlékezésre hívó harangozás időpontját és rendjét a Lelkészi Hivatalban lehet megbeszélni.

.

Esztendőfordulókor

Esztendőfordulókor mindhárom harang szól 0.00-0.05-ig. Harangjaink nem az értelmetlen petárdázásokkal akarnak versenyezni, hanem hálaadásra hívnak a megtett útért, s intenek, hogy időnket felelősen használjuk, hiszen tempus fugit,” azaz “az idő elfut.” A minősített időket megkülönböztető harangszó emlékeztessen bennünket arra, hogy “Jézus Krisztus tegnap, és ma, és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13,8).

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Email this to someone