Városi rendezvények
A történelmi egyházak lelkipásztorait és papjait időnként felkérik különféle városi, társadalmi rendezvényeken beszédek tartására és áldásmondásra. Lehet ilyen pl. az augusztus 20.-i városi ünnepségen az áldásmondás. Hagyományosan és helytelenül “új kenyér megáldásának” szokták nevezni. Ebben eltérő lehet a történelmi egyházak felfogása. Mi, reformátusok tárgyakat nem szoktunk megáldani. Sem kenyeret, sem harangot, sem fegyvereket, sem sírt, hanem mindig az emberre kérjük az áldást. Ezt a finom különbségtételt jó, ha tudatosítjuk magunkban, ha ilyen eseményen részt veszünk.
Városunkban immár hagyománya van annak, hogy a református temetőben a lelkipásztor beszédet mond október 23-án, ami után koszorút helyeznek el a különböző szervezetek, intézmények, vállalkozások és magán személyek a temetői emlékműnél. Ez része szokott lenni a nemzeti ünnephez kötődő városi rendezvénysorozatnak.
Advent első vasárnapján este a Makovecz téren sok ember szokott összegyűlni, ahol a Mudrány étteremben tartott advent vásár után átvonulunk a térre, s a történelmi egyházak lelkipásztorai és papjai, áldást mondanak, imádkoznak a jelenlévőkért, és a felekezeti intézmények növendékei vallásos tárgyú műsort adnak. Ekkor gyújtják meg az első adventi gyertyát. Református hitgyakorlatunkban a gyertyagyújtásnak nincs hagyománya, de részt veszünk a rendezvényen. Nálunk az elhangzó beszédek és a gyermekek műsorának tartalmán van a hangsúly.
Az ilyen felkéréseknek eleget szoktunk tenni, ugyanakkor törekszünk arra, hogy jelenlétünk ne valamiféle kellék vagy tartalmatlan dísz legyen. Országos viszonylatban sajnos tudunk rossz tapasztalatokról is, de ne így legyen ez nálunk. Méltatlan dolog lehetne ugyanis, hogy az év 364 napján úgy ülünk az asztalhoz, hogy a kenyeret nem köszönjük meg Istennek, de augusztus 20-án elvárjuk, hogy a lelkész áldást mondjon.
Örülünk, hogy ilyen alkalmakon megfogalmazhatjuk a Szentírás rövid igei tanítását, s reménységünk szerint eljuthat olyanokhoz is, akiknek a mindennapjaiban nem játszanak szerepet a hit dolgai.
